Birtokvédelem

Abban az esetben, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják, birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelem alapját a birtoklás ténye képezi, nem pedig a tulajdonjog, vagy a birtokos jogai, így még jogalap nélküli birtoklót sem lehet megfosztani a birtokától.

A birtokvédelem egy olyan jogvédelmi eszköz, amely a legtöbb zavaró magatartásnál, vagy területvitánál igénybe vehető. A birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve akitől tilos önhatalommal szerezte meg a birtokot. Az albirtokost is birtokvédelem illeti meg a főbirtokossal szemben, jogcíme alapján. Közös birtok fennállása esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és akármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását. A közös birtokosok egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre, jogcímük alapján.

Önhatalom!

Csak kivételes esetben lehet a birtokháborítást saját erővel elhárítani, ugyanis jogaink érvényesítését bírói útra kell terelni és nem lehet megsérteni a jogállamiság elvét.

Abban az esetben, amikor a birtoklási jog támadásnak van kitéve, az önhatalom szolgálhatja:

• az elveszett birtok visszaszerzését,
• a birtok megvédését,
• a birtoksértő feltartóztatását.

A jogos önhatalmat csak a birtokos veheti igénybe és kizárólag a birtoksértő aktus idején. Emellett fizikai erővel is felléphet, viszont a visszaszerzéshez szükséges mértéket nem lépheti túl, amennyiben ezt megteszi, tilos önhatalmat alkalmaz.

A birtokvédelem possessorius útja:

A Ptk. 5:8.§-a kimondja, hogy a birtokos egy éven belül a jegyzőtől kérheti a jegyzőtől is az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző ekkor az eredeti birtokállapotot helyreállítja, a birtoksértőt e magatartástól eltiltja. Kivételt képez az az eset, ha nyilvánvaló, hogy az, aki a birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Célszerűnek bizonyul ez a birtokvédelmi eszköz, ugyanis kevesebb mérlegelést igényel.

A jegyző határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak közigazgatási úton. Aki sérelmesnek tartja a határozatot, a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérheti a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben a határozat megváltoztatását. A birtokperben pedig a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt a bíróság.

A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtania. Nincs halasztó hatálya a keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására. Ezzel ellentétben a keresetindítás automatikusan halasztó hatályú, ha jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdéskörében pert indított.

Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján arra számíthatunk, hogy határozatot megváltoztatják, a bíróság jogosult elrendelni a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését.